Intesz, ha az autós átenged a másik oldalra? Benyomod az vészvillogót két villanásra, ha a másik sofőr beenged a kereszteződésbe? Megköszönöd a járművezetőnek, ha megvárt a megállóban? Állandó levélírónk, István újabb népnevelő célú levele következik.
Megköszönni vagy nem köszönni? Mindennapos jelenet, hogy valaki fut az adott járathoz. Akit aztán a vezető vagy megvár vagy nem. Ha pedig vár, akkor az utas vagy megköszöni, vagy nem. Én az előbbi csoportba tartozom, ha kell, akkor kétszer is megköszönöm, mert nem kötelező nekik megvárni. Három történet, mindhárom a 69-es villamoson történt meg velem.
Fotó: Wikipedia/Közeg
Rákospalota, MÁV-telep megállónál (Újpalota felé) van egy jelző, tehát amíg az vörös, addig a villamos nem indulhat el. A villamos a megállóban állt, én pedig szemből futottam, így nem láttam, hogy rám vár-e, vagy a jelzésre. Elértem, felszálltam, mondtam, hogy köszönöm szépen, ő pedig, hogy “Nincs mit, de ráértél volna, a jelző vörös.” Mindenesetre nem bíztam a véletlenre.
Egy más alkalommal a MÁV-telep felé tartottam, a Vásárcsarnok megállónál szálltam fel nagy futást követően. Itt -szokásomtól eltérően – csak intettem, nem mentem előre megköszönni, ott, abban a pillanatban ez tűnt ésszerűnek. Erre a villamosvezető – nagy meglepetésemre – kinyitotta a fülkeajtót és közölte, hogy “Ne mutogassál, nem vagyok a haverod.” Erre nem számítottam, de lenyeltem a dolgot, úgy tettem, mintha nem is hallottam volna.
Harmadik alkalommal ismét a MÁV-telepnél futottam elölről, gondoltam, a jelzőre vár, mert az utascsere rég lezajlott, az ajtókat is becsukta, de ezek újra nyithatók. Fel is szálltam, és elkezdtem gondolkodni, hogy engem várt-e vagy a jelzőt. A villamos még mindig állt. 10-15 másodperccel később indult el, így a korábbi esetre gondolva nem köszöntem meg.
Hiba volt, a villamosvezető odaszúrt, hogy “Talán szívesen!” A végállomáson odamentem, megköszöntem és elnézést kértem, és elmeséltem a múltkori esetet. Tisztáztuk, ő pedig szintén elnézést kért, pedig ő nem volt hibás.
Azt szeretném tudatosítani az emberekben, hogy egy “Köszönöm szépen!” mondatba nem hal bele az ember. Ha a vezető megvár, akkor vagy megköszönjük vagy nem. De ha nem köszönjük meg, akkor a vezető legközelebb vagy megvár vagy nem. Kedves utastársak, köszönjük meg, ha egy vezető megvár!
